Európai Bizottság

A szakértők sem értik, mire jó a magyar közfoglalkoztatás

Az aktív munkaerő-piaci intézkedésekről rendezett beszélgetést az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete magyar, lengyel és szlovák kormányzati és nem-kormányzati szakértők, valamint az EB foglalkoztatáspolitikai főigazgatósága képviselőjének részvételével csütörtökön Budapesten, az Európa Pontban. Az EB szakértője szerint a jelenlegi magyar közfoglalkoztatási rendszert differenciálni kellene, mert jelenlegi formájában célcsoportjai egyáltalán nem érzékelik annak előnyeit. Ráadásul a közmunka sokszor kiszorítja az elsődleges munkaerő-piaci állásokat, így esetenként kontraproduktív. Az NGM elemzője elmondta, kialakítás alatt van a rendszer, amely a közmunkások elsődleges munkapiacra való visszatérését segítené jobban: a munkavállalókat például uniós társfinanszírozásból biztosított bértámogatással ösztönöznék arra, hogy érdekükben álljon a korábban közfoglalkoztatásban dolgozó embert alkalmazni.

Elnéptelenedhetnek a balti és a balkáni országok 2060-ig

Az MTA elnöke is győzködte Junckert a beruházási terv módosításáról

Nem lehet megkurtítani az alapkutatások finanszírozását az Európai Unióban, ha Európa szeretne versenyben maradni az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel - vázolta az Európai Bizottság elnökéről Juncker-tervnek nevezett beruházási terv finanszírozási hátterével kapcsolatos döntés negatív hátterét az M1 aktuális csatornán Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a felvetést arra értette, hogy a beruházási csomag finanszírozása mögötti konstrukciót úgy alakították ki, hogy a következő évekbeli, kutatás-fejlesztésre szánt forrásokból többek között 220 millió eurót az alapkutatásra szánt forrásokból is elvonnának.

Elképesztő pályát jár be Magyarország

A 28 tagú európai közösségben csaknem példátlan az a folyamatos EU-támogatás gyorsulás, amelyet Magyarország az elmúlt években fel tudott mutatni és amellyel 2013-ben Európa-csúcsot is felállított - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar gazdaságra különösen nagy hatást gyakorolt az elmúlt években az EU-támogatások beáramlása, és ha a 2004-es csatlakozásunk óta vizsgáljuk az átlagos teljesítményt, akkor a gazdaság méretéhez képest legtöbb forrást lehívók versenyében a dobogó harmadik fokára állhatunk.

Bukhat Brüsszelben a felcsúti kisvasút

Bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek. A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.

Háromszáz fő lenne az első magyar menekültkvóta

Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti "érzékeny egyensúlynak" minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai "menekültügyi stratégiáról", ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia - számol be a BruxInfo a szerdai eseményekről. Közben a magyar kormány is megszólalt az ügyben.

Borul a nagy európai beruházási terv?

Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

Barroso: távozzunk az EU-ból, ha bevezetjük a halálbüntetést!

A halálbüntetés kérdéséről már régen lezárult a vita az Európai Unióban, ezzel minden tagállam tisztában van, de ha valaki mégis bevezetné azt, megteheti, csak akkor lépjen ki az unióból - többek között ezt hangsúlyozta az ATV-nek adott exkluzív interjúban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke.

Mi lesz Magyarországgal a csúcsra pörgetés után?

Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.

Reklámadó: egyeztetéseket sürgetnek a szakmai szervezetek

A szakmai szervezetek továbbra is egyeztetéseket sürgetnek a kormánnyal és azt kérik, hogy a kormány fontolja meg az adó eltörlését annak káros gazdasági hatása miatt.

A görnyedt ember és az európai adósságteher

Brüsszel: jócskán lassul jövőre a magyar GDP-növekedés

A tavalyi 3,6%-os, igen gyors ütem után idén 2,8%-os, jövőre pedig 2,2%-os GDP-növekedés várható Magyarországon - vetíti előre ma közzétett tavaszi előrejelzései között az Európai Bizottság. A testület szerint ennek oka jórészt abban keresendő, hogy azok az egyszeri hatások, amelyek a tavalyi, illetve idei növekedést még jelentősen hajtják, kifutnak. Ilyen tényező például az EU-források csúcsra pörgetett lehívása, ami a tavalyi, illetve az idei beruházási számokat még jócskán húzta, jövőre viszont már mínuszos előjelet látunk. A javuló munkaerőpiaci helyzet és a devizahiteles gondok nagy részének rendezése csak részben tudja mindezt ellensúlyozni a fogyasztás élénkülésén keresztül. A Bizottság prognózisai szerint szépen csökkenni tud jövőre a magyar adósságráta amellett is, hogy a büdzséhiányt nem tudjuk érdemben lejjebb faragni és az alap költségvetési folyamatokban sem várható jelentős további javulás.

Itt a reklámadó-módosító: kiderült, mekkora adóalapig nem kell fizetni!

A 100 millió forintos adóalaprészig 0 százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén - áll a kormany.hu-n hétfőn közzétett módosító javaslatban.

Mentőövet dobott Brüsszel az EU-pénzek lehívásához

Három fontos területen tartalmaz a 2007-2013-as EU-pénzek lehívásával kapcsolatos könnyítést, illetve szabályváltozásokat az az Európai Bizottság által elfogadott módosító csomag, amelyről ma adott ki közleményt az EU regionális politikáért felelős biztosa. Magyar szempontból talán az lehet a legfontosabb, hogy ha például a most igencsak döcögősen haladó vízügyi projektek miatt elbuknánk 10%-nyi EU-pénzt, akkor ezt kompenzálhatjuk azzal, hogy más környezetvédelmi és energiahatékonysági prioritásoknál "túlköltjük" a keretet.

Itt a részletes brüsszeli vélemény a reklámadóról

Az Európai Bizottság április 24-én a hivatalos lapjában tette közzé a reklámadó progresszív adókulcsának felfüggesztésével kapcsolatos határozatokat, amelyekből a leglényegesebb megállapításokat a Reklámadó blog gyűjtötte össze. A EB szerint az intézkedések torzíthatnák a piaci versenyt, és úgy véli, azok valójában állami támogatást valósítanak meg. Ezek alapján akár arra is kötelezhetik majd a kedvezményezett cégeket, hogy fizessék vissza a tiltott támogatásokat - ám valószínűbb, hogy a reklámadó-törvény még a vizsgálat lezárulta előtt módosul, így ettől a szankciótól eltekintenek. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosít, hogy 30 napon belül megtegyék észrevételeiket az üggyel kapcsolatban, amelyeket a vizsgálat során figyelembe is vesznek.

Kiakadtak Brüsszelben az új konzultációra

A Facebookon reagált szerdán késő este a halálbüntetés napirenden tartására és a migrációról a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációra Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki többek között az alapjogok kérdéséért is felel. Bejegyzésében az EB-alelnök éles kritikát fogalmazott meg: "egy elfogultságon, sugalmazó, sőt, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez".

A magyar K+F kiadások ötödét a gyógyszeripar adja

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai 68 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre 2013-ban, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki egy friss felmérésből.

Pénzhiány miatt gáncsolják el a magyarországi EU-s projekteket?

"Több száz bukóban lévő projekt van országszerte, ezek egy részének az a különlegessége, hogy nincs velük semmi baj, csak épp egy láthatatlan kéz leállítja őket" - fogalmaz a Figyelő e heti száma annak a többek által megfigyelt jelenségnek a kapcsán, hogy élő uniós projekteknél a Közreműködő Szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek igazolásokat és módosításokat. A cikk szerint a magyarázat az lehet, hogy a kormány jócskán túlvállalta magát, pontosabban a 7 éves ciklusra elkölthető kerethez képest jóval több kötelezettségvállalást tett és most a projektek elkaszálásával, lassításával is igyekszik kijönni ebből a helyzetből, hogy ne a magyar büdzsét terhelje teljes egészében a túlvállalás hatása. Meglátásunk szerint ennél árnyaltabb az igazság.

Túlárazott EU-s pályázatok: büntetőjogi lépést kérnek Lázártól

"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.